2013. november 11., hétfő

A régi-új keti










Tegnapi (és egy mai friss) történés(ek) málác-fronton:

Mikor tegnap reggel kivittem a terkóját Barney-nak a konyhából, kicsit meg volt rettenve, de amint betettem a kajástálját a zöldségekkel, rögtön letámadta. :)
De már közel sem volt annyira passzív, mint eddig...meg..., mert enni a közelemben (köztünk a terkófal) 3 falásnyi szénaszálat! :D
Málác úr olyan volt, mint eddig.
Késő délután eljött hozzám egy barátom látogatóba.
Megismerkedett a kölkökkel. Málác úrral rögtön barátságot kötött, bár kissé félt tőle, nehogy megharapja, olvasta a bolgban, hogy kissé harapós a kicsike...néha. >:)
Barney be volt tőle szarva az elején, de ő kitől nem?
Jó érzés volt, hogy mikor beléptünk a szobába, ott várt a sárga keti, és ott volt malackaja, széna, forgács, meg a kék itatóm behozva a telekről! :)
Rögtön azt az itatót fogtam be, mert nem akartam a hörcsiitatóval vacakolni.
(Ja, pénteken kaptam ajánlott levél értesítőt a Vízügyi felügyelőségtől, és Anyu jött rá, hogy ez Roo-val kapcsolatos lehet, hiszen átjelentettem őt a nevemre 1 hónapja, munka előtt elmegyek a levélért a postára).
No, szóval Barney-t kikaptam a terkóból, és Há kezébe nyomtam.
Mindketten meg volt illetődve, mert hatalmas kezei közt szinte elveszett a kis test, "a kicsi test" meg azon lepődött meg, hogy hova került hirtelen. :D
- De hiszen ez remeg!- mondta nekem meglepődve.
- Persze, nekem is ezt csinálta tegnap!- válaszoltam teljes természetességgel.
Pikk-pakk berendeztem neki a sárga kecót, és utána nem raktuk rögtön vissza, hanem amíg beszélgettünk, az ölemben volt, és tyúkhúrt majszolt.
Ééééés....éééééés NEM REMEGETT!
Teljesen nyugodt volt, Há is csak nézett... :) Amikor fotóztam a malacot, amaz mindig leállt az evéssel, úgy látszik camera-shy. :)))
A kezemből is elfogadott két tyúkhúr levélkét, ami nagy szó nála! Aztán lekezeltem betadinnal a füleit, vattáspálcikán betadin cseppek (még Itáliából hoztam, ahhh). :)
Szóval tök sikeres volt a tegnapi nap ilyen szinten is! :)
A ketiben rögtön mindent megnézett a kis állat, és mivel az alom a terkójából lett áthozva, ezért még a szagok sem jelentettek neki újdonságot. ;)

Ma reggeli történet:

Háromnegyed hét, néha vízeresztést hallok a csöveken keresztül, majd "ui, ui, ui". Mondom: WTF?
Málác úr nem szokott uizni bent, mert tudja, hogy ott aludni kell.
Először azt hittem káprázik a fülem, de nem...
Odalopóztam a bezárt ajtóhoz, és az uizás folytatódott. Az eszemmel tudtam, hogy semmi baj sincs, hiszen ez egy végülis komfortérzetes hang, de belül bepánikoltam, hogy baj van, és benyitottam. A szemem elé tárult az éppen megiramodni készült, de lefagyott Bébiboy, és a szikláján alvópózban kuporogó Málác úr.
Szóval Barney volt a tettes, csak tökre hasonlít Málác úrra a hangja! :D
Amikor anno három malim volt, ott mindegyiknek más hangja volt, és amikor rázendítettek vacsoránál meg reggelinél, 3 szólamot hallhattam. :D
Ryo-chan meg amíg kicsi volt, uizott néha akkor a konyhában amikor feloltottam a villanyt a fürdőben (van egy rés a fal közt, így átmegy a fény a másik szobába), de ő leszokott róla, mikor nem kapott megerősítést.
Nos, kint az utcán varjúkárogás van, bent meg Bébiboy uizás a konyhában, asszem ideje kivennem őket. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése