2013. május 27., hétfő

Viselkedés


Hazajöttem, és megsimogattam őgrófságát.
Erre "elterült", ami inkább "kinyúlás" volt részéről.
:)
Aztán észrevettem, hogy simogatás közben ásít, majd nyújtózik is egyet!
Annyira aranyos volt! :)

2013. május 25., szombat

Beszélgetés az állatokkal




A könyv a szerző által kifejlesztett, kipróbált és bevált telepatikus kommunikációs technikákat tartalmaz, amelyek segítségével drámaian megváltozhat az ember és az állatok közti kapcsolat. E változás életünk minden területén érzékelhető lesz: fizikai, mentális, érzelmi és spirituális szinten egyaránt. Penelope Smith elmagyarázza, hogyan oldhatjuk meg állat-társunk viselkedésbeli problémáit, hogyan tudhatjuk meg, ha megsérült, miként fedezhetjük fel, mit szeret és mitől irtózik, és miért teszi éppen azt, amit tesz. Megtanulhatjuk azt az egyetemes nyelvet, amely megnyitja az utat állat-barátunk szívéhez és elméjéhez. Ha kifejlesztjük telepatikus képességünket, az szabadságot, irányító képességet és tekintélyt biztosít számunkra az állatokkal szemben, s megadja a lehetőséget, hogy állat-társaink szemszögéből nézzük a világot. Segítségével uralhatjuk az állatok és a kisgyermekek közti kényes kapcsolatot, a kedvencünk igényeinek leginkább megfelelő táplálékot biztosíthatjuk számára, és elsimíthatjuk az állatok közti viszálykodásokat.
Forrás
Ezt a könyvet olvasom most. Már negyedszerre körülbelül. Tudjátok, volt már telepatikus tapasztalatom anno a nyulammal, mind a kutyámmal, most meg szeretném próbálni Máláccal is, hátha sikerül.
Egyelőre még csak ott tartottam, hogy a múltkor megérezte, hogy kikapcsolom a gépet és adni akarok neki kaját, akkor bepörgött. :)
Találtam egy érdekes videót ezzel a telepatikus kommunikációval kapcsolatban:

The escape master

Kiengedtem futtatni, mint ahogy általában minden nap szoktam őt.
Aztán miután felfalta a répakarikákat, elhatározta, hogy felfedezi a szobát, de konkrétan a sárga szatyor felé tartott, ami lekaszált füvet tartalmazott. Ezt azért tudta, mert látta a rácson át, amin keresztül el volt tőle rekesztve a falat. Aztán direkt új rácsot is raktam még oda, hogy megakadályozzam a szökést. Az előzőt simán félrelökte, az újat meg dühében rágcsálni kezdte, mert az nem engedte át az új helyére!
Végül kitaláltam, hogy a legjobb megoldás egy kartonlapból falat emelni, és akkor a csábítás is elillan.
Sikerült, azóta nem vágyik szökni. :P :)

2013. május 20., hétfő

Parányi érdekességek

Mikor jöttem be a vacsorámmal a kezemben, akkor éppen ki volt engedve futkározni, és rögtön odatrappolt az elválasztóhoz, majd kunyerált kaját. Végül megesett rajta a szívem, és adtam neki kis csemege paprikaszeletet. De cserébe azt vártam el, hogy csinálja a mutatványait, és igen, a "Hopp" még mindig flottul megy, míg a "Kör" az olyan darabosan, de legalább egy kis gondolkodási idő múlva (2 másodperc) megcsinálja! :)
Aztán kitakarítottam még kajálásom előtt a ketrecét, elmostam a szikláit, meg a műanyag aljzatot...
Majd egy csipesszel banándarabot tettem a ketrece rácsához. Ez azért jó, mert így nem koszolja össze az aljzatot vagy a szőrét, és a csipeszről szépen leeheti a banánt. :)))
Raktam be neki fadarabot is rágcsálni, de van megint rágcsirúdja, imádom, hogy imádja! ;)

2013. május 19., vasárnap

Pünkösd vasárnapi élmények

Tegnap tudtam meg, hogy megint megyünk a telekre, és kikönyörögtem, hogy hadd vigyem el Málácot is, elvégre jó az idő, és akkor minek gubbasszon otthon?!
Már elég rutinosan tűri az utakat a kis zöld szállítóboxában, bár ma mire hazaértünk, nem bírta tovább, és bepisilt (előtte pedig ahol megálltunk kivettem, de szerencsére nem pisilt rám). :)

De nézzük sorba milyen sok(k) élmény érte ma kis hősünket!



Ez az új házával felszerelt nyaralóketrece :)



Az elején bele se ment, annyira szokatlan volt neki, hiszen itthon nem használ(unk) házat.
 Ezért ő rögtön inkább nekiállt szénát enni. :D




Ez olyan kép, mintha a ketrece egy dzsungelben lenne! ;)


Punky még ezelőtt sosem találkozott más élőlényekkel egy-két bogarat leszámítva.
Kíváncsi voltam, hogy mit fog szólni az éti csigához.

Ezt "szólta":


"Hm, mi ez?"



"Megnézem közelebbről..."



"Talán ehető..."



"Pfff, olyan nyálkás íze van..."



"Kell a fenének ez a csiga!" :)



Ez egy eredeti vad darázsfészek. A fészerbe fészkelt be, és mikor be akartam zárni, a darázskirálynő éppen be akart menni, én meg beengedtem. Később apu szólt, hogy nézzem meg, darazsak!

-Oh, van egy csomó ott bent!- mutattam a fészerre. Apu bement, és megölte a királynőt.

Később ebédnél a Nagyi megszólalt:

-Sikerült megölnöd az anyaméhet?

Gurultam a nevetéstől. :D




Ez egy ideiglenes kinti kifutó volt, hogy kicsit legelésszen.




Érdekes volt megfigyelnem, hogy azonnal a ketreces falrészhez rohant, ott érezte magát biztonságban. Talán azért lehet ez, mert ketrecben él, és a ketrec rácsai biztonságot nyújtanak neki.





Mikor odajött a Nagyi, a Málác nagyon bepánikolt, és szökni próbált, kitört a karámból, de elkaptam. Aztán a Nagyi odatelepedett mellém egy széket hozván, de ettől kezdve a Málác nem maradt meg a helyén, mint amíg csak én voltam ott. Ez annak tudható be, hogy a Nagyinak negatív energiamezője van, amitől a Málác fél. Mert miért van az, hogy Aputól, Anyutól és a Nagypapámtól (akit ma látott életében először), nem félt?!
A nagypapám mikor megsimogatta, tök nyugodt maradt! Bezzeg amióta kiskorában egyszer a Nagyi hozzáért, utána egy hétig idegbeteg volt szegény málác. :( :'(



Itt ivászat van kérem szépen! :)





Emitt egy pitypanglevél van őgrófsága fején. :D




Amit jó étvággyal el is fogyasztunk, ugye? ;)



Evés után a jól megérdemelt mosakodás fázisai. :)

Ez meg már Budán van, egy kertben figyeltem fel e két cicmókra:



Anyu persze rögtön rám szólt:
-Hozzá ne nyúlj ezekhez a macskákhoz!
:-o
Nem nyúltam, de nem azért, mert anyu megtiltotta, hanem, mert nem akartak a közelembe jönni, és nálam volt a Málác is egy hordozóban, szóval jobbnak láttam megtartatni én is a távolságot. :P

Ezt meg a buszmegállóban olvastam (kattints rá, ha nagyobban akarod látni):



Málác eléggé kifáradt ettől a sok élménytől, ilyen sok mindenre azért nincs szerintem lelkileg felkészülve, mint ami ma érte, ezért is pisilt már végén bele a hordozóba. :( De most már minden a régi, otthon vagyunk, a ketijében van friss víz, kaja, széna...már minden megvan az elégedett életéhez! ;)

2013. május 18., szombat

Új dolgok

Hogyan készítsünk akadálypályát?

Először is szükségünk lesz ezekre:



Fúrjuk ki az oldalukat, így majd így néznek ki:




Keressünk egy lehetőleg egyenes fadarabot (ez speciál madárülőrúd):



Illesszük össze a két "cseréppel", és voilá:



Málác elsőként ilyen reakciót vágott le:



Majd, mint, ha mi sem lenne természetesebb, átugrotta. :D
Mondtam én, hogy okos jószág ez! :D

Nos, van egy szimatolós videóm róla, ez is ma készült:



De ami fontosabb, itt látható az "ÁT" parancs teljesítése közben:



Vettem ma neki egy "Vogel Tengerimalac Eleség, premium vitaminokkal, és ásványi anyagokkal"-t. Sajnos van benne kukorica és zab... :P De szerencsére Punky nem szokta megenni a kukoricát, mert anno Ryo-chan fogába beleakadt egy, úgy kellett kipöckölnöm a szájából. :P

2013. május 17., péntek

Videjók a málác törzsfejlődésről XD

Before:

Ezen a videón egy hónapja van nálam őurasága. :)





Itt a kis hörcsög-szerű lény felfedez egy dobozt:



Ezen a videón hörcsögfuttatást figyelhetünk meg:




Ezen a videón már nagyobb egy kicsit. Körteevés a telken:



Hangosfilm a szeptemberi margitszigeti kiruccanásáról:



After:

Egy futtatás videó:

A 3 muskétás + a ráadás

avagy az "Elődök".

Nekem nem Punky az első tengerimalacom.



A nevük nem Aramis, Athos és Portos voltak. :)
A kis rövidszőrű trikolor enyhén hullámos szőrű volt, ő a Göndörke nevet viselte, a fekete rövidszőrű az Egérke volt, és végül a rozettás, Fahéj.
Nekem Ő volt az első tengerimalacom, akit az elején egyedül tartottam. Aztán állandóan mindenki azzal cseszegetett, hogy egyedül érzi magát. Ezért egy gyenge pillanatomban beszereztem Egérkét. Ez egy harapós málác volt, olyan, mint Punky bébi. A koruk egyenletesen oszlott el, Fahéj volt az alfahím, utána Egérke, majd Göndörke. A neveknél érdekes megfigyelni, hogy EFG, mint az ábécében. :DDD
Fahéj rendes malac volt, Egérke egy igazi ördög, Göndörke meg egyáltalán nem volt kezes, mert mindig a másik kettővel akart lenni sülve és főve. Hmmm, mondanák erre a peruiak... :D (Ott finom csemegék ám!)
Aztán megvettem Ralph-ot, a nyulat, és voltak még deguim is, de róluk majd egy későbbi posztban.
Ezek a kis lakásban kissé sok(k)ak voltak, így a malacoktól váltam meg. Egérkét és Fahéjat egy tenyésztőnek adtam, aki továbbpasszolta őket egy malackiállításon, sőt Egérke megszökött, és az egész kiállítóterem őt hajkurászta, mert csak a hangját lehetett hallani, de nem látták az asztalok alatt, lévén fekete. XD Göndörke elkezdett belepusztulni az egyedüllétbe, ezért leadtam egy állatboltnak, ahol voltak más malacok is. Egyébként volt egy szomorú élményem, mikor elmentem a terráriumba zárt Fahéj mellett a kiállításon, és észleltem, hogy felismer (két hónap eltelt azóta, hogy eladtam), ettől olyan lelkiismeretfurdalásom lett, tök rosszul éreztem magam. :(
Aztán telt-múlt az idő, és a nyúl se volt már sehol, és a deguk se.
Egy februári nap mentem el egy állatkereskedésbe tengerimalacot venni, mert Fahéj emléke kísértett.
Rá esett a választásom:


Ő volt Ryo-chan, azért e név, mert akkoriban japán-mániás voltam. :P :D
Akkoriban már csak egy degum volt. Össze akartam barátkoztatni őket, sikertelenül. A degut kiraktam a ketrecében a szoba közepére, a malacot meg eleresztettem, és ő meg odament hozzá, a degu meg jól megkarmolta az orrát a szerencsétlen desznyónak. :P Ennyit a barátkozásról...
Ez a malacom tudott ki-beugrani a ketrecébe, azt hiszem talán még Fahéj is...de Punkynál ezt nem próbáltam ki, hogy mennyire ugrik be vagy sem, egyszerűen nem akarom megtudni.
Szóval ennél a malacnál én vágtam a körmét, de mivel fekete színű, ezért óvatos voltam. Mégis belevágtam az érbe, aztán gyorsan "elsősegélyt" nyújtottam neki, de akkor is...azóta nem merek körmöt vágni málácoknak (sem) egyedül. Ryo-chan is elkerült tőlem, mert nem akartam felelősséget, utazni akartam, világot látni, arról nem tehetek, hogy az csak jóval később jött össze. :P Megfogadtam utána, hogy SOHA TÖBBET TENGERIMALACOT!
Aztán most tessék...tavaly július végén megtört ez az átok, és lett Punky bébi, aki lassan egy éves lesz! :)
Az is nagyon érdekes, hogy nem akartam hosszúszőrű, harapós malacot, erre Punky egy ilyen. :D
Bár most már egyre jobban javul a kapcsolatunk, ha látja, hogy a hisztijével nem ér el semmit, mert nem teszem őt le, akkor feladja, és nyugodtan nézelődik a karomban, akár hanyatt is vágja magát... :)
Persze nem adja fel, mindig bepróbálkozik, de nem szabad engedni a zsarolásának. Tegnap futtattam, ugyanis itthon vagyok betegszabin, borzasztó szerda éjszakám volt, megtámadott egy vírus, orrfolyás, torokfájás és 5 percenkénti vécéremenés, brrrr. De keddre meggyógyulok! ;) Szóval kint futtattam a törülközőjén, és lehajoltam hozzá, ő meg odajött a kezemhez. (Előtte kezet mostam, mert állítólag a humán náthát elkaphatják a málácok is). Megszagolgatta, majd engedte, hogy megsimogassam, elrohant boldogan, majd visszajött, simi, elrohanás, visszajövés, simi, elrohanás. Vicces. :D

2013. május 14., kedd

Az ideiglenes kifutó












A hétvégén kicsit átraktam a kifutóját egy másik helyre, de nem vált be.
Azért mégis csináltam róla egy pár képet, és egy videjót!
A plüsskutyát észre sem vette, szó szerint le se... :P
Pedig azt hittem érdekli majd, de nem!
Csak a kaja!!! :P Aztán mikor megunta az eszegetést, megpróbált szökni, és végül a fadeszka se állta útját, mert a fejével arrébb lökte, és vígan kiszökött, az utolsó pillanatban kaptam el! :D
Ájájáj, Te Málác!!! Vigyázz ám!

2013. május 12., vasárnap

Fejlődés, és ötletek

Ma is gyakoroltam Málác úrral a parancsszavakat.
A "Kör" még problémás, de haladunk, tudja miről van szó, csak lusta megcsinálni, inkább csak a jutalom almát kapná be... pfff.
Az "Át" az egész jól megy, a "Hopp", és a cuppogás meg prímán.
Így most az "Át"-ra és a "Kör"-re fektetek több hangsúlyt a közeljövőben, és, ha ezek tökéletesen mennek, térek át más parancsszóra. ;)
Közben kitaláltam valamit!
Ugyebár volt az a kutyapelusos ötletem, még mindig nem vetettem el, csak mostanában a pénz nem vet fel. :P
Szóval kitaláltam,hogy szerválnom kéne egy nyúl sarokwc-t:

Erre rá meg ezt:

A wc-be természetesen almot rakni, pl. faforgácsot. De a ketrec többi részébe NE!
Ott csak pelus lenne...meg a sziklái amikre felmászhat.
Így lehet, hogy szobatisztaságra tudnám szoktatni...hm? Hiszen a nyúlvécébe végezné a dolgát, mert megfigyeltem, hogy, ha háza volt, akkor abba pisilt és bogyózott be... :P

Aztán ma nézegettem a malacos cuccokat, és találtam jó áron egy ilyen ketit:

Ez valamivel nagyobb, mint a mostanim, és kényelmesebb kinyitni is...de nincs sajnos helyem rá! :(
Meg a mostani ketrece neki szerintem tökéletes... Na mindegy, egyszer majd...máskor...

Gondolkodtam egyébként azon, hogy jó lenne még valami kisállat, hogy ne unatkozzon itt a desznyó, de aztán belegondoltam, hogy Málácra is alig van pénzem, és elég sokba kerülnek a cuccok amiket veszek neki, akkor még plusz egy állat...bár kétségkívül izgalmasabb lenne írni két állatról, főleg, ha külön fajok, mint csak a tengerimalacról. :P De egyelőre ezt dobta a gép ezzel kell boldognak lenni. That's all folks!

2013. május 11., szombat

A rokonoknál

Ma voltam egy állatmenhelyen, ahol Punky-rokonra akadtam!

Íme:

Dőzsölni jó! (Lefogadom, hogy a Málác is ezt csinálta otthon, amíg távol voltam...)
Hazafelé menet egy rét mellett vitt az utam, ahol ezt szedtem neki, friss kaszált fű: