2014. március 9., vasárnap

Váratlan utazás


Barney a mai napon távozott  TR alias Mike állatállományából:

2013.11.08. - 2014.03.09.

Ennyi időt töltött velem, Roo-val és Punky-val.

Egy kis képes megemlékezés róla:

Aznap mikor idejött hozzánk, egy Napsütéses de hideg novemberi délután, még megrettenve az átmeneti helyén, saját magát elbarikádozva:


Egy hónappal később, amikor hasmenéses lett, és beteg (az alfeléről  van a kép):


Ezek után miután fecskendőből etettem biolapissal, szénnel meg miegyébbel, felgyógyult, és gondoltam folytatódhat az összeszoktatása Málác úrral. Tévedtem. Barney kamaszodni kezdett, és mindinkább belekötött Málác úrba. Egyszer úgy megtépte, hogy szabályos szőrcsomókat tépett ki szerencsétlen Málác úrból. De ezeket mind végig lehet követni a blogon, nem írnám le mégegyszer.
Aztán emlékszem a tetvekkel való harcra, amikor a Rodemectint kellett csepegtetni neki a bőrére, hogy kiírtsuk a kis fehér dögöket. Aztán mivel fertőző, Málác úr is elkapta tőle (akkor egymás mellett voltak elhelyezve külön-külön ketrecekben). Sikerült mindkét állatot meggyógyítani. Folytattam az összeszoktatást, de egy ideje külön voltak a szoba két sarkában, és mindennap Málác úr kifutójában futtattam Barney-t, hogy mozogjon is, mert elég szépen meghízott, kifényesedett a szőre, jól érezte magát. (Kisebb korában tök hosszúnak tűnt a szőre, és már tudom, hogy azért, mert rémesen sovány volt!). De a kapott gyümölcsöknek, zöldségeknek és Cavia nature meg Cavia complete tápoknak, Cebion cseppeknek hála, megerősödött, és egészséges lett tetőtől-talpig.
Aztán próbálkoztam az összeszoktatással újfent, hatástalanul, ezért felvettem a kapcsolatot a MTVE-vel, hogy próbálják elhelyezni Barney-t, mert én nem tudom ezt a különtartást vállalni, ehhez nagyon kevés a rendelkezésemre álló hely. Szűk három hónapot vártam, míg végül meguntam a várakozást, és a facebook-on meghirdettem az ingyen elvihető rovatba, ahol még aznap lett rá jelentkező.
Egy családhoz került, a hölgynek van kopasz, simaszőrű (aki állítólag Barney-hasonmás lányba) tengerimalaca, kaméleonja. Ma találkoztunk fél tizenkettőkor, a teljesen megrettent Barney-t dobozostúl odaadtam neki, és sok sikert kívántam az új életéhez.

Ilyen volt elvitele előtt, az utolsó fotók róla itt:

Mindig kaját akart kunyerálni, és egy hónap alatt megszokta az itteni menetrendet, hogy mi és hogyan történik, hogy este a malacoknak a konyhában a helyük, hogy ne zavarják a gondviselőjük álmát. :)
Barney emberekkel szemben eléggé félénk volt, ellentétben Málác úrral, aki viszonylag bátor.
Ez volt a szállítódoboza (abban vittem amiben hoztam):

Mikor hazajöttem, első pillantásom az üres ketire esett, amitől olyan furcsa érzésem lett.
Mintha meghalt volna...nagyon furcsa, hogy nem volt ott...mert bár nem üdvözölt engem szinte soha, mint Málác úr, de mégis ott volt, mozgott, eszegetett. De nem sokat gondolkodtam ezen, hanem elkezdtem takarítani. Minden vasárnap van úgyis nálunk a heti nagytakarítás. A sárga ketit kimostam, a rácsokat is, mindent, és feltettem a szekrény tetejére. Ki lesz víve a telekre Málác úr nyári esti lakhelynek. :)
Aztán jött Málác úr alvóhelyének kiganéjozása, majd a kifutó kitisztítása.
A sarokba raktam a sarokvécét, és tökre meglepődtem, de Málác úr használta is, ahogy régen tanítottam neki. Legalábbis először abba kakilt, és most 3 óra eleltével is kevés normi kaki van a kifutóban, de elég sok a vécéjében...
Kimostam a fürdőszobaszőnyegeket, a köntösöm, és minden olyan dolgot amin Barney szaga volt.

Málác úrról pár szó:

Reggel így nézett ki, kicsit kócosan:

Szerintem tisztában van vele, hogy nincs többé Barney. Már nemigen berreg rám, és megint ugyanaz a nyugodt malac lett, mint volt. Érdeklődő, (most a poszt írásakor alszik, mert eddig végig mozgásban volt) ennyit arról, hogy az egyedül levő malacok halálra unják magukat. :P Úgy tűnik visszakaptam a régi Punky-mat! Roo-nak meg felszabadult hely azon az asztalon, ahová délután beragyog a fény, ha süt a Nap.
Mindenki jól járt. Barney-ról az új tulajok ígértek fotót, de még nem kaptam.
A barátaimat megkérdeztem, mit gondolnak erről, hogy most már visszaállt a régi rend. Mindenki ezt mondta:
- Eggyel kevesebb gond!
Ez végülis igaz, bár nem tartottam gondnak, csak azt, hogy nem szoktak össze ahogy vártam.
Viszont így lesz időm Roo-ra is, akit napoztattam, majd a kezembe fogtam és míg a farönkön ahol napozott (képek a telómban maradtak), csak feküdt, de amint kézbe vettem, a tenyerem melege "észhez térítette", és emelgette a fejét, kaparászott a lábaival. :) Málác úr sem marad magányos, mert, most, hogy itt a tavasz, majd találkozhat Mandy haverjával többet. :)
Mostantól újra beköszöntött a régi békés éra ebben a kis lakásban. Remélem Barney élete most jobb lesz, mint nálam volt, ahol nem jött ki Málác úrral. Természetesen sajnálom, hogy ezt a döntést meg kellett hoznom, de nem volt már más választásom, nem bírtam tovább ezt a helyzetet, ami kialakult.
Köszönöm mégegyszer M-éknak, hogy befogadták őt, és mondtam Barney-nak is, hogy jól viselje ám magát! :) Újra itt a tavasz, eredeti felállásban folyik tovább a blog, és azért szeretném megköszönni Barney-nak is, hogy az életünk része volt 3 hónapig!

Ezt a gugli csinálta, szegény Málác úr képével: Automatikus szuperség -haha :D


Málác úr most ébredt fel, olyan álmos az arca, hogy tiszta édi tőle. :DDD Az az arc!!! :DDD
(Málác úrtól soha, de soha nem fogok megválni, ezt megígértem neki amikor majd' két éve megvettem! Szeretem őt, és mennyivel üresebb lenne a lakás, ha csak Roo maradt volna itt...)

1 megjegyzés: