Mielőtt
összeengedtük malackáinkat, úgy gondoltam, Punky lesz a domináns. Erre J-t is
felkészítettem előre, hogy ne bánkódjon, ha malackája (Mandy) kap egy-két
pofont, valószínűleg ő lesz az alárendelt.
A
megbeszélt hurcolócsere megvolt, szimatoltak nagyokat egymás hordozóiban, aztán
lenyugodtak, és kiengedtük őket. Punky ügyes málác, gazdája (TR) hívó szavára
ki is jött elég gyorsan. Mivel Mandy nincs így betanítva (de ami késik, nem
múlik) őt egy zellerszárral kellett kicsalogatni. Az elején békésen fordultak
egymáshoz, csipogtak, berregtek, szaglásztak. Aztán elkezdték körtáncukat
járni. Körbe-körbe, egymás alatt, felett. Az elején tényleg úgy tűnt, hogy
minden papírforma szerint halad. Igaziból nagyon jól viselték az
összeeresztést. Semmi harciaskodás, semmi egymásnak ugrás. pedig TR hozott is
egy kis rácsot, hogy ha ezek egymás torkának ugranak, akkor azzal gyorsan szét
tudjuk őket választani. Körtánc után eszegettek- nem keveset- szinte majdnem az
egész zöldségtálat bepuszilták. Aztán megint kezdődött minden elölről. Punky
kezdte megunni, Mandy viszont lévén egy aktív malacka, egyfolytában piszkálta Őt. Ekkor már fordult a kocka, és Mandy került
fölénybe. Volt fogcsattogtatás, és Mandy- nak az összes szőre felállt a hátán.
Ilyet még sosem láttam tőle. Gondolom a fölényét próbálta mutogatni. Ekkor némi
barikáddal szétválasztottuk őket. Jött a béke és nyugalom. Megkeresgélték a
maradék elemózsiát, és falatoztak, majd elfeküdtek. Punky bement a házába és
lepihent. Elfáradt szegényke. Mandy a rönkbújóban pihent egy kicsit. Amikor
Punky egy idő múlva előjött, akkor Mandy rögtön odament az elválasztóhoz, és
szaglászni kezdte, meg át akart menni. Ezt előbb-utóbb meg is engedtük. Nagyon
mókásak voltak, amikor a rönkbújóba egyszerre ketten akartak bemenni. Ugyanazon
oldalról, és ellentétes oldalról is próbálkoztak. Persze az lett a vége, hogy
leborult róluk a bújó. Végül oda - vissza futkorásztak egymás hurcolójába, de
inkább úgy mondanám, hogy Mandy kergette Punkyt, szegény meg menekült előle.
Egy idő múlva, ennek véget vetettünk hatalmi erővel. Punky beszaladt a saját
hordozójába, és bezártuk (azt hiszem ő örült ennek, lévén egy kis nyugalomra
vágyott már), és Mandy is erre a sorsra jutot. Viszont (jól megérdemelten)
kapott egy maflást Punky-tól. egy kicsit vérzett is, de este lekezeltem Bepanthen
+ -al.
Mára semmi nyoma.
PS: Mára semmi nyoma.
A rönkbújót csak másnap kapta vissza a ketrecébe. Betettem, elkezdte szaglászni, megérezte rajta Punky szagát. Erre úgy elkezdett uizni. Úgy láttam nem lenne ellenére még egy kis közös mókázásnak. Bár, lehet, hogy Punky nak kell egy kis idő, míg feldolgozza az eseményeket ;)
Összességében jó kis délután volt, malacaink úgy viselkedtek, ahogy egy malacnak ilyen helyzetben viselkednie kell. Kíváncsian várom a következő malac-talit. Vajon visszaveszi Punky - az egyébként neki járó – domináns szerepet?
Folyt. (remélem) köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése